Sokan, amikor megtudják az emberről, hogy megtért és keresztény lett, a mai világot és a történelmet ismerve, felteszik az értetlenkedő kérdést: miért pont a kereszténység? Miért azt választottam? Hiszen nézzem meg, milyen ez a vallás, az egyház vizet prédikál, de bort iszik, rengeteg ostoba hazugság, háborúk és sok már szörnyűség tapad a nevéhez. Erre mit is lehet ilyenkor mondani? Végül is igaz, a történelemben az egyház legalább olyan sok sötétséget hozott az emberiségre, mint amennyi fényt, de hát sok szempontból a többi vallás sem tökéletesebb. De mit is várunk, az egyházban is csak emberek vannak, minden vallásban, minden földrészen, és az emberek nem tökéletesek. Nem célunk most, hogy kritizáljuk a vallásokat, vagy a felekezeteket, nem is tehetjük mi ezt meg. De azt gondoljuk, hogy aki manapság Istent keresi, keresse Őt elsődlegesen, és ne hallgasson feltétlen a világban látható milliónyi „reklámra”, mert manapság rengeteg vallás és ál-vallás közül lehet úgymond választani. Az emberek vasárnap elmennek a templomba, hétköznapokon buddhista központokban meditálnak, és szcientológiai önismereti teszteket töltenek ki. Mindegyiket megnézik egy kicsit, és amelyik szimpatikus azt választják. Aztán ha mégsem tetszik, áttérnek egy másikhoz, végül is ki-be lehet ugrálni a vallásokban manapság, mindenki úgy csinálja, ahogy jólesik neki, hangzik az elnéző közvélemény. De vajon mindegyik út elvisz Istenhez? Vajon tényleg lett volna lehetőségem választani egy ponton túl? Mindenki csak a személyes tapasztalatából beszélhet, de jómagam, amikor tényleg elkezdtem keresni Istent, nyitottan és őszintén, akkor egyszerűen Jézusba ütköztem. Mint mikor az embernek leesik a tantusz, hogy jé ez igaz, Jézus valódi, ez nemcsak egy mese! És az Ő valóságához képest az össze többi tapogatózás, amit az életben Isten „keresésének” nevezhetnénk csak gyenge próbálkozások, félmegoldások. És azért ütközünk bele, mert nem csak mi emberek keresünk vmit, hanem mert Ő is hív minket, kopogtat a szívünkön. De Isten úgymond nagyon udvarias, meghagyja a szabad akarat választás jogát, nem töri ránk az ajtót, hogy hé itt vagyok, megvárja amíg mi beengedjük az életünkbe. Türelmesen és kitartóan vár ránk. Nem kényszerít, a szabadon adott szeretetünket akarja. És amikor már megtaláltuk Jézust, megismertük, akkor már nincs választásunk, hiszen Ő az egyetlen, akinek eljön a királysága, és aki amellett, hogy felettünk áll, a barátjának is nevez minket és szolgál nekünk. Ezt mondja Isten nekünk „te voltál az, akinek én szolgáltam vétkeid miatt, te voltál az, akiért fáradoztam bűneid miatt. Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem.” (Ézs43.24-25.)
Miért utasítanánk vissza az ingyen felkínált meghívást a Mennybe? Bár nem tudjuk kiérdemelni, Jézus mégis bátorítóan áll mellettünk, kezében a belépőjegyünkkel. Miért választanánk mást? Ő volt az, aki meghalt értünk, és ezzel helyreállította a kapcsolatunkat Istennel. Végső soron ez nagyon egyszerű, csak el kell fogadnunk Jézus kezéből a belépőjegyünket az örök életre, és szemtől szemben állhatunk majd vele, ha itt van az idő, és már itt a földön elkezdhetjük Vele a legizgalmasabb utazást.
A legtöbb vallás célja így-vagy úgy, hogy közelebb vigyen Istenhez, vannak utak, különösen az újonnan kitalált vallások esetében, melyek sehová sem visznek, vannak, melyek közelítenek Istenhez, de a belépőjegyünket arra, hogy láthassuk őt, csakis Jézustól kaphatjuk meg, mert az egyetlen út rajta keresztül vezet, Ő ezért mindent odaadott. És ezért Istennek sem lesz mindegy, hogy mi ma mit választunk.
 
Ehhez a kérdéshez nagyon ajánljuk Adrian Plass: Miért követem Jézust? című könyvét. Az ismert keresztény író több rövid humoros fejezeten keresztül próbálja megértetni saját magával és az olvasóval is hogy miért választotta Jézust.
Néhány fejezetcím: Azért követem Jézust…
                             mert olyan jól dzsúdózik
                             mert akkor is szabad, ha az ember nem konyít semmilyen gyakorlati és műszaki dolgokhoz, főleg a számítógépekhez.
                             mert egyedül ő tudja, merre van biztos talaj, ahol bátran  megállhatok.
                             mert nem tudom, amúgy hová mehetnék, és egyébként is nehéz abbahagyni.
 
Tényleg jó könyv! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://kerdesek-valaszok.blog.hu/api/trackback/id/tr691447959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.