Sokan nem hívők talán azt gondolják, hogy kereszténynek lenni azt jelenti, hogy kisgyerek korában megkeresztelték, és minden évben egyszer Karácsonykor jó érzés elmenni az éjféli misére/istentiszteletre, esetleg hogy minden vasárnap elmegyünk a templomba. Mások úgy vélik arról szól a kereszténység, hogy jó emberek vagyunk, nem lopunk, nem bántunk másokat, nem pletykálkodunk a szomszédunkról, próbálunk tisztességesen élni. Egy harmadik csoport talán úgy vélekedne, hogy a keresztények hisznek egy távoli Istenben, aki régen talán törődött az emberekkel, de manapság ennek már nyoma sincs, és a keresztények könyve, a Biblia szerint ennek az Istennek a Fia volt Jézus, bár hogy Ő tényleg Isten volt-e vagy csak egy nagy ember, egy bölcs tanító, arról biztosan sokakkal el lehetne vitatkozni. Úgy látjuk tehát, hogy manapság nagyon megoszlanak a vélemények abban, hogy mit is jelent kereszténynek lenni. Aki azt mondja magáról, én keresztény vagyok, az arra gondol vajon, hogy vannak keresztszülei, vagy esetleg arra, hogy - mert mostanában ez olyan divatos - halas matricát ragasztott az autójára?
 
Nagyon sok ember van, aki hisz valamiben. Kérdezzünk csak meg egy jó párat! Sokan azt válaszolják majd, hogy hisznek a szeretetben, mások azt hogy a természetben, vagy a kozmikus energiákban, az ásványok gyógyító erejében, a csillagok állásában, vagy minimum önmagukban. Nagyon sokan mondják azt is hogy hisznek egy felsőbb hatalomban, hisznek Istenben.
Jómagam is kezdettől fogva hittem Istenben, mindig úgy képzeltem el, mint egy nagy rendező erőt, ami összetartja az univerzumot, működteti az életet a Földön, áramlik a napfénnyel, ott van mindenütt és körülvesz, mint a levegő. Bár ez az istenkép közelinek tűnhet az emberhez, mégis az ember szívétől – és az enyémtől is – végtelenül távol esik. Nem tartottam elképzelhetőnek, hogy egy ilyen mindent működtető hatalom foglalkozik az egyénekkel, vagy tudja hogy ki vagyok, esetleg szeret is…
Aki azt mondja magáról, hogy megtért és keresztény lett, annak a fent leírt 9 soros gondolkodásmódja változik meg. A megtérés azt jelenti, elfordulni az eddigi gondolkodástól, és odafordulni valami más felé. Amihez odafordulunk keresztényként, nem más, mint Jézus Krisztus. A kereszténység alapvető szempontja Jézus személye. Hogy mit kezdünk vele. Mert hallunk róla lépten nyomon, nézzük a különböző módokon megjelenített arcképeit a világ millió pontján, ismerjük születése történetét. Talán ismerjük az egész történetét. Kérdés hogy elhisszük-e? El tudjuk-e fogadni, hogy Jézus valóban Isten Fia, aki azért jött a Földre emberként, hogy meghaljon a mi bűneinkért, ezzel személyes megváltója lett minden embernek, és szabad utat nyit az Atyához, aki az Ő kegyelméből hitünkért cserébe örök életet ad nekünk? Valaki attól lesz keresztény, hogy elhiszi a szívében mindez igaz. Ez így talán kicsit nehéz dolognak tűnhet, nehéz lehet elfogadni, megérteni. De az első lépés a legizgalmasabb utazásunkban az, hogy elhisszük Jézus nem csak egy ember, nem csak egy történelmi személy. Jézus azt mondja magáról, hogy Ő az út az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához csakis általa. (Jn 14,6) Soha senki rajta kívül nem állított ilyen komoly dolgot önmagáról. Ő az, aki közel jött, hogy mi szabadon közel mehessünk Istenhez, így alapvetően megváltoztatja Istennel való kapcsolatunkat, mely ezáltal egy szeretetre épülő személyes és közvetlen kapcsolat lehet. Ebből aztán még jó sok minden következik, amiről majd még írunk a későbbiekben.
És miért küldte Őt el az Atya? Mert úgy szerette a világot, hogy mindent megtett értünk! (Jn 3,16)
 
Kereszténynek lenni tehát nem egy hobbi, nem egy klubhoz való tartozás, nem egy családi hagyomány, vagy hétvégi templomba járás, nem is azt jelenti hogy esetleg nem szeretem az evolúció elméletet. Hanem azt jelenti, hogy elfogadva Jézust személyes megváltónknak, Őt követjük, ezáltal Isten gyermekei vagyunk, örök életünk van, és az életünk minden percében minden területén Vele szeretnénk élni. Örömmel és hálaadással vagyunk a közösségében, és mivel szeretjük Őt, - mert Ő előbb szeretett minket – igyekszünk úgy élni hogy büszkén nézzen ránk, gyermekeire.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://kerdesek-valaszok.blog.hu/api/trackback/id/tr651447936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.